Ha Belgium kerül szóba az első világháború kapcsán, akkor akik jártasak a történelemben akár hős országként is emlegethetik. A jelző igaz lehet rá, hiszen Albert király parányi hadseregével képes volt fityiszt mutatni a német tábornokok átvonulási kérelmére és a vártakkal ellentétben szépen ki is tartott egy ideig. Sőt hála az angol és francia segítségnek Belgiumnak mindvégig volt olyan része a háború során, ahová német katona tartósan nem tehette be a lábát. Na de mindezekről majd később bővebben beszélek.
"Kis rabló - nagy étvággyal". Ezzel a címmel beszél a Képes Történelem Belgiumról. Lássuk miért is. Belgiumnak Afrikában lényegében Kongó egy része jutott mint gyarmat. II. Lipót H. M. Stanleyt küldte Közép-Afrikába, hogy intézkedjen. Lipót jól ismerte Stanley kalandos, gyűlölettel és rasszizmussal teli múltját, ezért választotta őt. Stanley nem is okozott csalódást: a királynak összelopott, csalt, hazudott magánbirtok olyan szépségesen elhízottra sikeredett, hogy Belgium hússzor elfért volna benne. Lipót tovább munkálkodott: igazgatási központokat, csendőrséget létesített a területen és kegyetlen adót szedett, melynek helyes betartását fegyveres erők figyelték. Aki nem volt hajlandó lehetetlen mennyiségűt termelni azt megbüntették: verés, csonkolás vagy halál. Ha nem az adózás vagy az ezelől menekvés ölte meg a négereket, akkor a vasútépítés. Természetesen a közvélemény felé előadott "civilizáció terjesztése" alatt Lipót hatalmas vagyonok felhalmozását értette. Az első világháború során nyolc és félmillió ember veszítette életét. Kongó lakossága Lipót ideje alatt 25 millióról 10 millió alá csökkent. Kétszer annyi emberi életet követelt ez a teljesen felesleges népirtás mint az első világháború !
Ezek után eltudjuk képzelni, hogy Anglia Belgium "megsértett szabadsága" miatt lépett be az első világháborúba? Nem érezzük kicsit ironikusnak?
II. Lipót
Stanley
